Száraz útfelületen, lassú, városi közlekedésben használva az abroncsok között különbségek kevésbé érzékelhetők, inkább csak a gyenge minőségű abroncs zajossága tűnhet fel. Országúti közlekedéskor vagy vizes úton való használatkor az abroncsok közötti eltérések azonban óriásiak. Az sem mindegy, hogy átlagos használat mellett 2 vagy 4 év alatt kopik el az autógumi. Ökölszabályként megállapítható, hogy gumiabroncs vásárlásnál max. egy kategóriával lépjünk lefelé, ha nem szeretnénk, hogy az autónk korábban megszokott menet tulaljdonságai drasztikusan leromoljanak és veszélyesnek érezzük vele a közlekedést. Az "olcsó húsnak híg a leve" mondás fokozottan igaz a gumiabroncsok esetén.
Bár csak kb. minden 4. napon nedvesek, síkosak az utak, a közlekedési balesetek több, mint fele ilyen körülmények között következik be. Ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő minőségű abroncsot válasszunk, hiszen senki sem szeretne rosszul tapadó abroncs miatt súlyos balesetet szenvedni.
Miért vannak ár és minőségbeli különbségek?
Az elmúlt évtizedekben a gépkocsik súlya és teljesítménye folyamatosan nőtt, miközben az abroncsok futófelülete egyre szélesebb, az oldalfala pedig egyre alacsonyabb lett. (10 éve még a /80 /70 és /65-ös abroncsok voltak a gyakoriak, manapság már inkább a /55 /50 /45, de egyre gyakoribb a /40-es is). Az autógyárak és az autósok egyre többet várnak az abroncsoktól, miközben ezeknek az elvárásoknak csak egyre magasabb fejlesztési költségekkel lehet megfelelni. Ezeket a fejlesztési költségeket csak a legnagyobb gumiabroncs gyárak képesek maradéktalanul finanszírozni.
A gyártás során felhasznált anyagokban is jelentős különbségek mutatkoznak. Pl. a jó minőségű abroncsok futófelületi keveréke drága silica keveréket tartalmaz. A silica jelentősen javítja a gumiabroncs tulajdonságait vizes útfelületen és csökkenti a gördülési ellenállást. Sajnos a jó minőségű silica vegyületek sokba kerülnek és nehéz velük dolgozni.
Milyen tulajdonságokban különböznek az autógumik?
1. Irányíthatóság
A gumiabroncs azon képessége, amivel kigyorsításkor és kanyarban segíti az autót, hogy a vezető által választott útvonalon, sebességgel és gyorsulással haladjon. A típusok közötti különbségek száraz útfelületen is kimutathatók, bár ezt inkább csak a sportosan vezetők veszik észre. Nedves útfelületen a különbségek felerősödnek, így azt mindennapi használatban az átlagos vezetők is megérzik. Egyes abroncsokat kifejezetten sportos használtra, nagyon jó irányíthatóságra optimalizáltak, ilyen pl a nyáriak közül a Pirelli P Zero, P Zero Nero vagy a Sottozero II téli gumi.
2. Fékút száraz útfelületen
A száraz útfelületen, egyenes vonalban való fékezéskor a gumiabroncsok között minimális különbség mutatható csak ki. Pl egy VW Golf 100 km/h sebességről Pirelli gumikon 38,8 méter alatt áll meg, "ultra gazdaságos" abroncsokon a féktáv 1-3 méterrel nőtt meg. Természetesen nagyobb teljesítményű autókon, növelve a sebességet, szélesebb abroncsokon a eltérés egyre jelentősebb.
3. Fékút nedves/csúszos útfelületen
Nedves útfelületen a gumiabroncsok fekútja között nagyon jelentős különbségek vannak. Pl egy VW Golf 100 km/h sebességről Pirelli gumikon 44,5 méter alatt áll meg, míg "ultra gazdaságos" abroncsokon a féktáv 3,5-13 méterrel nőtt meg. A téli gumiknál különbségek tovább nőnek, akár 40%-osak is lehetnek. A 20-40 %-kal rosszabb fékezési képesség az ABS-es autókon elfogadhatatlanul hosszú fékútat eredményez, az ABS nélküli autókon pedig nagyon könnyen és gyakran bekövetkező blokkoló fékezést okoz. (A blokkoló fékezéskor a gumiabroncs futófelületének egy része leradírozódik, ami ezután már nem lesz teljesen kerek. Ezt hívják "lapra fékezésnek".)
4. Aquaplaning
Országúton közlekedve találkozhatunk ezzel a jelenséggel, ha tócsába hajtunk és a futófelület már nem képes elvezetni a vizet. Ekkor az autó felúszik a vízfelületen, nem reagál a kormánymozdulatokra és irányíthatatlanná válik. Egy új prémium és egy új "ultra gazdaságos" gumi között 25-30%-os különbség lehet. (A gumiabroncs a kopásával az aquaplaning kockázat jelentősen megnő, ezért 3 mm mintaárok mélység alatti autógumival már ne közlekedjünk autóúton/autópályán esős időben. Régebben a forgásirányos, ún. "eső" abroncsok jobb vízelvezetési képességgel bírtak, mint az asszimetrikus mintázatok. Az elmúlt évek tudatos fejlesztéseinek köszönhetően az új asszimetrikus mintázatok ledolgozták a hátrányt.)
5. Gördülési ellenállás
Az ellenállás hatással van a fogyasztásra. Az alacsony gördülési ellenállású abronccsal szerelve 2-5%-kal kevesebbet fogyaszt az autó, ami átlagos használat mellett évi akár több ezer Forint megtakarítást jelenthet. Az elmúlt pár évben a Michelin Energy mellett több fogyasztáscsökkentésre optimalizált autógumi jelent meg, ilyen pl. Pirelli Cinturato P4, Cinturato P6, a Goodyear Efficientgrip vagy a Fulda Ecocontrol.
6. Gördülési zaj
A blokkok és lamellák (téli gumi esetén) által keltett zaj. Nedves útfelületen a zaj fokozottan jelentkezik. A prémium kategóriás gyártók rengeteg energiát fektetnek a futófelület által keltett zaj csökkentésére. Óriási különbség tapasztalató egy blokk- és lamellaoptimalizált prémium kategóriás abroncs suhanása és az "ultra gazdaságos" gumik búgása vagy sivítása között. Az asszemetrikus mintázatok általában halkabbak, mint a forgásirány kötött abroncsok.
7. Kapaszkodó képesség (téli gumik esetén fontos)
Jelentős eltérések mutathatók ki téli gumik kapaszkodó képessége között. A gyakorlatban ez "feljutok" vagy "nem jutok fel" kérdést jelenti.
8. Egyenesfutás
Itt kevés eltérés mutatkozik az abroncsok között. Ezt a paramétert leginkább az autó futóműve befolyásolja. Téli vagy négy évszakos gumit használva némileg romolhat az autó egyenesfutása a nyárihoz képest.
9. Élettartam/kopás
Akár 80-100%-os eltérés is lehet a különböző típusú abroncsok élettartama között. Hosszú élettartamú autógumi pl. Michelin Energy Saver, Primacy HP, Pirelli Cinturato P4 vagy Cinturato P6. Az ázsiai abroncsok általában gyorsabban kopnak.
10. Megbizhatóság/garanciális hibák
Az európai forgalmba hozatalhoz minden abroncs típusnak ECE minősítő vizsgán kell átmennie. A minősítés meglétét az abroncs oldalfalán található E betű jelzi. A gumiabroncsokkal hagyományosan kevés (1% alatti) garanciális probléma szokott lenni. Bár az "ultra gazdaságos" abroncsok is teljesítik a minősítő teszteket, azokat nem teljesítik túl. Ez gyakorlatban azt jelentheti, hogy Prémium kategóriás abroncsok esetén a minőség ellenőrzés szigorúbb, így lényegesen alacsonyabban tudják tartani a forgalomba kerülő hibás autógumik arányát.
11. Felhasznált alapanyagok
A gumiabroncsok bizonyos részei aromás olajat tartalmazó komponensekből épül fel. Ezek az anyagok gumiabroncs kopásával együtt a természetbe kerülve súlyosan károsítják azt. 2010-től tilos lesz az EU-ban olyan gumiabroncsot forgalomba hozni, ami aromás olajokat tartalmaz. A Michelin Energy Saver és a Pirelli Cinturato abroncsok már 2008 óta teljesítik ezt az elvárást.
Forrás startgumi.hu
Autó gumi jelölések
Szerkezet: A radiál építésű gumiabroncsokat "radial" vagy "R" jelöléssel látják el. Ez a leginkább elterjedt gumiabroncsfajta.
Légzáró réteg: A gumiabroncs légtartását biztosítja
Öv: Radiál gumiabroncs esetében a karkaszvázon elhelyezkedő övbetétekről van szó, amelyek a futófelület stabilitását biztosítják.
Karkasz: A gumiabroncs teherhordó váza. Az övbetétetekkel és a perem közötti vázrésszel együtt.
Futófelület: Mintával ellátott futófelület, amely biztosítja a gumiabroncs feszes illeszkedését a kerékpánton.
Oldalfal: A gumiabroncs oldalsó része
Peremhuzal-karika: A gumiba ágyazott tekercselt acélhuzal-karika. Ez biztosítja a gumiabroncs feszes illeszkedését a kerékpánton.
Tubeless (TL): Tömlő nélküli gumiabroncs beépített légzáró réteggel.
Tube Type (TT): Csak belső tömlővel használható gumiabroncs.
TWI: Tread Wear Indicator: Futófelületi kopásjelző, a hatóságilag megengedett minimális 1,6 mm-es mintázatmélységet mutatja.
Szelep: A kerékpántra rögzítve (tömlő nélküli) vagy a tömlőbe vulkanizálva, a gumiabroncs levegővel való felfújását vagy a levegőnyomás ellenőrzését teszi lehetővé.
Szelepvédő sapka: Védi a szelep szerkezetét a szennyeződéstől és nedvességtől. A szelep tömítése érdekében elengedhetetlen.
Profilmélység: Az új gumiabroncs profilmélysége kb. 8 mm. A legtöbb európai országban, így nálunk is a futófelület minimális vastagsága 1.6 mm. Biztonsági okokból érdemes 2 mm vastagságnál lecserélni az abroncsot nyári gumi esetén. Téli gumi igazán 4 mm-es profilmagasságig használható hóban, latyakban. A futófelület kopása nem csak a menetteljesítményt befolyásolja, hanem egyben képet ad a futómű, a kerékdőlés és a kerékösszetartás állapotáról is. A legtöbb gumin vannak kopásjelzők a mintázat között, amelyek a kerek közeledő cseréjére figyelmeztetnek.
Aquaplaning: Egy olyan jelenség, ahol az úton lévõ vizet a futófelület már nem tudja kanalizálni illetve elvezetni. Ennek a hatására az úttest és a gumiabroncs között egy olyan vízfilm keletkezik, amelyen a gépkocsi elkezd siklani és kormányozhatatlanná válik (vízisí jelenség). Az okozója ennek a jelenségnek nem csak a túl nagy sebesség ill. vízmennyiség lehet, hanem elkopott futófelületek is! Idejében cseréljen gumiabroncsot!
DOT szám: Az amerikai " Department Of Transportation " hivatal által megkövetelt gyártási idő megadása. Pl. "318" = 1998 év 31. munkahete. A 2000. Évtől négyjegyűvé változtak ezek a számok. Pl. "1501" 2001 év 15. munkahete.
Futási irány: Jó minőségű abroncsoknál nyíllal jelölt gördülési irány. A gumit csak ebbe az irányba lehet használni ill. felszerelni. Előny: halkabb, mint más típusú abroncsok, jobb tapadás és nagyobb biztonság aquaplaning ellen.
Diagonál szövetváz: Felfújható abroncs szerkezet, amelyben a szövetszálak a köpenyperemig terjednek és 90°-nál kisebb váltószögeket zárnak be a futófelület koronavonalával.
Radiál szövetváz: Egy felfújható abroncs szerkezet amelyben a szövetkordok a köpenyperemig terjednek és 90°-os szöget zárnak be a futófelület koronavonalával ahol a szövetvázat egy kinyújthatatlan acélöv betét biztosítja.
Aszimmetrikus abroncs: A gumiabroncs külsõ és belsõ oldalát külön jelölik. Belsőoldal jelölései: Inside, Innenseite. Külső oldal jelölései: Outside, Aussenseite.
Légzáró réteg: A gumiabroncs légtartását biztosítja
Öv: Radiál gumiabroncs esetében a karkaszvázon elhelyezkedő övbetétekről van szó, amelyek a futófelület stabilitását biztosítják.
Karkasz: A gumiabroncs teherhordó váza. Az övbetétetekkel és a perem közötti vázrésszel együtt.
Futófelület: Mintával ellátott futófelület, amely biztosítja a gumiabroncs feszes illeszkedését a kerékpánton.
Oldalfal: A gumiabroncs oldalsó része
Peremhuzal-karika: A gumiba ágyazott tekercselt acélhuzal-karika. Ez biztosítja a gumiabroncs feszes illeszkedését a kerékpánton.
Tubeless (TL): Tömlő nélküli gumiabroncs beépített légzáró réteggel.
Tube Type (TT): Csak belső tömlővel használható gumiabroncs.
TWI: Tread Wear Indicator: Futófelületi kopásjelző, a hatóságilag megengedett minimális 1,6 mm-es mintázatmélységet mutatja.
Szelep: A kerékpántra rögzítve (tömlő nélküli) vagy a tömlőbe vulkanizálva, a gumiabroncs levegővel való felfújását vagy a levegőnyomás ellenőrzését teszi lehetővé.
Szelepvédő sapka: Védi a szelep szerkezetét a szennyeződéstől és nedvességtől. A szelep tömítése érdekében elengedhetetlen.
Profilmélység: Az új gumiabroncs profilmélysége kb. 8 mm. A legtöbb európai országban, így nálunk is a futófelület minimális vastagsága 1.6 mm. Biztonsági okokból érdemes 2 mm vastagságnál lecserélni az abroncsot nyári gumi esetén. Téli gumi igazán 4 mm-es profilmagasságig használható hóban, latyakban. A futófelület kopása nem csak a menetteljesítményt befolyásolja, hanem egyben képet ad a futómű, a kerékdőlés és a kerékösszetartás állapotáról is. A legtöbb gumin vannak kopásjelzők a mintázat között, amelyek a kerek közeledő cseréjére figyelmeztetnek.
Aquaplaning: Egy olyan jelenség, ahol az úton lévõ vizet a futófelület már nem tudja kanalizálni illetve elvezetni. Ennek a hatására az úttest és a gumiabroncs között egy olyan vízfilm keletkezik, amelyen a gépkocsi elkezd siklani és kormányozhatatlanná válik (vízisí jelenség). Az okozója ennek a jelenségnek nem csak a túl nagy sebesség ill. vízmennyiség lehet, hanem elkopott futófelületek is! Idejében cseréljen gumiabroncsot!
DOT szám: Az amerikai " Department Of Transportation " hivatal által megkövetelt gyártási idő megadása. Pl. "318" = 1998 év 31. munkahete. A 2000. Évtől négyjegyűvé változtak ezek a számok. Pl. "1501" 2001 év 15. munkahete.
Futási irány: Jó minőségű abroncsoknál nyíllal jelölt gördülési irány. A gumit csak ebbe az irányba lehet használni ill. felszerelni. Előny: halkabb, mint más típusú abroncsok, jobb tapadás és nagyobb biztonság aquaplaning ellen.
Diagonál szövetváz: Felfújható abroncs szerkezet, amelyben a szövetszálak a köpenyperemig terjednek és 90°-nál kisebb váltószögeket zárnak be a futófelület koronavonalával.
Radiál szövetváz: Egy felfújható abroncs szerkezet amelyben a szövetkordok a köpenyperemig terjednek és 90°-os szöget zárnak be a futófelület koronavonalával ahol a szövetvázat egy kinyújthatatlan acélöv betét biztosítja.
Aszimmetrikus abroncs: A gumiabroncs külsõ és belsõ oldalát külön jelölik. Belsőoldal jelölései: Inside, Innenseite. Külső oldal jelölései: Outside, Aussenseite.
